Az autizmus egy idegrendszeri fejlődési zavar; a hétköznapi léttől eltérő „másság”: egy olyan állapot, mely eltérő fejlődéshez vezet. A kutatások szerint az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett ártalmának, illetve genetikai, egyben környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye, amelyek a terhesség ideje alatt vagy a szülést követően következtek be.

Bár ez az állapot a jelenlegi kutatások szerint nem gyógyítható, megfelelő autista-specifikus módszerekkel az érintettek jól fejleszthetők.
Az autizmus széles tartományú spektrumzavar, de más-más kórképpel társulhat. Hozzávetőleg kettőszáz autista emberből egy-két személy rendelkezik különleges képességgel. Ma Magyarországon hozzávetőleg 100 000 ember él autizmussal. Nemek arányát tekintve tíz főből nyolc férfi : kettő nő az érintett.
 
Ez az állapot a viselkedés három területén okoz minőségi eltérést, nehézséget az autizmussal élő embereknek egész életük során:
 
1.) KOMMUNIKÁCIÓ TERÉN

• Nem elsősorban a beszéd okoz nehézséget, bár előfordul akik egyáltalán nem beszélnek.
• Probléma a megértésben mind a szóbeli, mind a nem verbális területen (gesztusok, arckifejezések használata és megértése).
• Furcsa beszédmód, beszédstílus lehet.
• A szójátékot, vicceket nem értik.
• Jellemző a hallottak szó szerinti értelmezése.
• Nem értik az átvitt értelmű kifejezéseket, a ráutalásokat.
• Sokszor ismétlik önmagukat, mondandójukat.
• Társalgásba való bekapcsolódás, beszélgetés fenntartása nehézséget jelent.
• Gyakran, hirtelen oda nem illő gondolatokról beszélnek.

 
2.) TÁRSAS KAPCSOLATOK TERÉN

• Nehezen értik meg és önmaguk is nehezen használják az arckifejezéseket
• Folyamatosan kerülhetik a szemkontaktust, vagy ellenkezőleg: keresik a tekintetet és felveszik a szemkontaktust, de akár furcsán nézhetnek, esetleg bámulva.
• Előfordul, hogy szeretnek bizonyos ismétlődő mozgást végezni.
• Mások problémáit, viselkedését gyakran nem értik; beleérző képességgel többnyire nem rendelkeznek.
• Gondot okoz mások gondolatainak, érzéseinek, szándékának megértése.
• Érdeklődésük és érzelmeik megosztása nehézséget jelent.
• Nehezen követik a társadalmi íratlan szabályokat: túl közel vagy nagyon távol állhatnak a másik emberhez.
• Előfordul, hogy nehezen teremtenek kapcsolatot nem csak kortársaikkal, hanem felnőttekkel is, de az ellenkezője is lehetséges: közvetlenek, igénylik az ölelést, mindenkihez odamennek, mindent újra és újra elmesélnek.

 
3.) RUGALMATLAN VISELKEDÉSSZERVEZÉS, SZOCIÁLIS KÉPZELETI NEHÉZSÉGEK:

• Realitás és fantázia összetévesztése.
• Iratlan szociális szabályok meg nem értése, ezért azok alkalmazásának hiánya.
• Rugalmatlan a gondolkodásuk.
• Gyakran elvesznek a részletekben.
• Jellemző a ragaszkodásuk az azonossághoz, megszokott dolgokhoz.
• Képességeik szigetszerűek: van, ami kiemelkedően jól megy és van, ami egyáltalán nem.
• Jellegzetes lehet bizonyos speciális terület iránti fokozott érdeklődés, mely foglalkoztatja őket.
• Nem szeretik a változásokat.
• Valamennyi érzékszerv tekintetében szokatlan reakciók észlelhetők.
• Néha ok nélkül sírnak, vagy nevetnek.
• A különböző érzékszervek nem egyformán érzékenyek (szenzoros érzékenység: látás, hallás, szaglás, fájdalomérzet terén).
• Nehezen boldogulnak ismeretlen helyen.
• Váratlan szituációkkal, helyzetekkel nem tudnak mit kezdeni

 
Nem szabad összekeverni a szociális képzeleti nehézségeket a képzelet hiányával. Sok kreatív autista ember van, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak akár zenészként, íróként, festőként.
 
Az autizmust közel egy időben fedezték fel Európában és az USA-ban. Leo Kanner amerikai gyerekpszichiáter 1943-ban adott ki tanulmányt, egy évvel később 1944-ben Hans Asperger bécsi gyermekorvos – aki soha nem látta Kanner művét –, jelentette meg tanulmányát, ahol szintén különös viselkedésű gyermekek szokásait mutatta be. Egymástól függetlenül mindketten ugyanazzal a névvel, a görög "autos" (önmagára irányuló) szóból eredő autizmussal illették az állapotot. Kanner világszerte ismert tudóssá vált, míg az Asperger-szindróma csak a tudós halála után lett elismert.


Autizmussal élőkre egyaránt, de Asperger-szindrómára fokozottan jellemzőek:

• Érzéketlennek tűnő viselkedés
• Fontos a rendszeresség, napirend
• Ragaszkodás rituálékhoz, dolgokhoz.
• Ismétlődő mozgások.
• Mozgáskoordináció probléma: egyensúly, összehangolás (ujjak).
• Kóros bőbeszéd, vagy kevésbé beszédes – de: nem kommunikálnak, tehát nem beszélgetésről van szó, csak beszélnek.
• Humort, iróniát, csipkelődést nem értik.
• Alvászavar, olykor evészavar.Érzékenység: általában testi érintés, szemkontaktus kerülése; zaj, szagok, fájdalomküszöb végletesen változó.

Az autizmus jelenségének megértéséhez fontos tudni, hogy az érintettek különös, sokszor bizarr viselkedése nem tudatos.


Egyébként jó nyelvi és értelmi képességekkel rendelkezve is súlyos tanulási nehézségekkel kell megküzdeniük. Nem szándékosan zárkóznak el a tanulási lehetőségektől és a társas helyzetektől, és nem egyszerűen lassabban, hanem teljesen másképp fejlődnek, mint egészséges társaik. Sokuk jól fejleszthető, rendkívüli teljesítményt nyújt egyes területeken, többségüknek viszont gondot okoz beilleszkedni a kortársai közé. Azonban autistaként is lehet kiegyensúlyozott életet élni!


Az autizmus fő szimbóluma a puzzle-darab, melynek jelentése egyrészt utal az autisták látásmódjára vagyis, hogy az egésznek ők csak részleteiben látják, kis mozaikokból építik fel a teljes képet.
Másrészt jelképezi, hogy az autisták társadalmunk részét képezik, akik mint a puzzle-darabok próbálnak illeszkedni a teljes egészhez.
 
A legfontosabb, hogy elfogadással, megértéssel, türelemmel és megtalálva a megfelelő egyéni „kulcsot” mind többen tudjanak segítő kezet nyújtani az autizmussal élő hallgatóknak, hogy ez a közös út a mindennapokban számukra is könnyebben, sikeresen és örömmel járhatóvá váljon.
 
VHR. 18. § (6)* Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.


A jogosultságról a SZTE Hallgatói Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság (HEBB) igazolást állít ki. A hallgató ezzel az igazolással keresi fel az oktatóját még a szorgalmi időszakban és egyezteti vele a vizsga részleteit.


Érdekes filmek, irodalmak, linkek
Fred R. Volkmar, Lisa A. Wiesner(2013): Az autizmus kézikönyve – amit minden szülőnek, családtagnak és tanárnak tudnia kell, Geobook Hungary Kiadó
Schopler, E. (2002): Életmentő kézikönyv szülőknek krízishelyzetek megoldásához autizmusban és hasonló állapotokban, Kapocs Kiadó
Ellen Notbohm (2009): Tíz dolog amit minden autizmussal élő gyermek szeretné, ha tudnál , Geobook Hungary Kiadó
Balázs Anna (1998): Autista a testvérem, Autizmus Alapítvány
Sandra L. Harris, Ph.D (2009): Az autista gyernekek testvérei – Útmutató családok számára, Kapocs Kiadó
ATTWOOD, T. (2008): Különös gyerekek – Kalauz az Asperger szindrómához szülőknek és nevelőknek, Animus Kiadó
Frith, U. (1991) Autizmus. A rejtély nyomában, Kapocs Kiadó
Segítség és segítők az autizmussal élő emberek hétköznapjaiban
(Autizmus füzetek)
Könyvek megrendelésére javasolt közvetlenül: http://www.krasznaresfiai.hu/kinalatunk/autizmus

Filmek:
Temple Grandin (angol nyelvű trailer itt)
Különleges gyerekek
Thomas után
Esőember
 
Hasznos linkek:
Autisták Országos Szövetsége
Portál autizmussal élő gyerekek szülei számára


Jogszabályi háttér; a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó rendelkezések:

• 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
• 87/20015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
• Az SZTE Hallgatói Esélyegyenlőséget és Egyenlő Bánásmódot Biztosító Feltételeinek Szabályzata